Tematika:

1. A társasházi alapító okirat akként rendelkezik, hogy csak akkor illeti meg a teremgarázs tulajdonostársát az elővásárlási jog, ha a teremgarázst külön értékesítik, azonban nem illeti meg elővásárlási jog a tulajdonostársat, ha a lakással együtt történik a teremgarázs átruházása. Ez esetben mellőzhető az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívás hirdetőtáblára történő kifüggesztése, vagy mindenképpen, az alapító okirat ellenére is ki kell függeszteni a felhívást?

2. Az ingatlan tulajdoni lapján I. és II. ranghelyen is jelzálogjogot jegyeztek be két különböző jogosult javára. A cél, hogy a jelenlegi I. ranghelyű jelzálogjogot töröljék és ezen a ranghelyen új jelzálogjogot jegyezzenek be. Kinek kell kezdeményeznie, nyilatkoznia annak érdekében, hogy a jelenlegi II. ranghelyi jogosult a II. ranghelyen maradjon és az I. ranghelyen az új bejegyzés megtörténhessen?

3. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 55/B. § (2) bekezdésére figyelemmel a közös képviselő maga is benyújthatja a számviteli beszámolót, vagy szükséges jogi képviselő meghatalmazása? Szükséges-e az ingatan-nyilvántartási kérelemben a kérelem tárgya rovatban megjelölni a beszámoló benyújtása tényének társasházi törzslapra történő bejegyzését és ezzel egyidejűleg kell-e a közgyűlés bejegyzési engedélye a beszámoló benyújtása tényének társasházi törzslapra történő bejegyzéséhez vagy elegendő annyit kérni, hogy az ingatlanügyi hatóság helyezze el a beszámolót az irattárban?

4. Épülő társasházi önálló ingatlan vonatkozásában létrejövő adásvételi szerződés kapcsán a vételárat banki hitelből egyenlítik ki. A bank kérése, hogy a felek a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzését a majdan létrejövő társasházi különlapra is kérjék, már most a szerződésben is és az ingatlan-nyilvántartási kérelemben is. Amennyiben a használatbavételi engedélyt és a végleges társasházi alapító okiratot benyújtják és létre jönnek a társasházi különlapok, de még a tulajdonjog bejegyzési engedélyt nem adták be, automatikusan átkerül-e a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog a különlapra? Jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyezhető társasházi különlapra? Mi az álláspont arra az esetre, ha a különlap létrejön, de még a tulajdonjog bejegyzési engedélyt nem adták be, viszont a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog az adott különlap eszmei hányadára be van jegyezve?

5. Az ingatlant tulajdonló lakásszövetkezet végelszámolás útján megszűnt, törölték a cégnyilvántartásból. A változások ingatlan-nyilvántartási átvezetés nem történt meg, azonban az elmúlt két évtizedben az egyes ingatlanok tekintetében sor került ingatlanok tulajdonjogának átruházására. A cégnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás, mint két közhiteles nyilvántartás adatai koherenciájának hiánya esetén melyiket kell irányadónak tekinteni? Elfogadhatóak-e az ingatlannyilvántartás adatai akkor, ha más közhiteles nyilvántartás más adatokat mutatnak? Sor kerülhet-e ebben a helyzetben a jelenleg tulajdoni különlapon nyilvántartott ingatlan esetében az adásvétel útján történő átruházásra?

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.) 44. § (1) bekezdése szerint jogok, tények bejegyzésére irányuló eljárás – az 1. mellékletben foglalt kivétellel – a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett valamennyi személy közös kérelme alapján folytatható le. E rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a formanyomtatványon a jogügylettel érintett minden egyes személyt kérelmezőként kell feltüntetni, és így minden egyes személy adatát szerepeltetni kell a nyomtatványon?

7. Közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezése esetén, amennyiben az a felek szótöbbséges határozatán alapul az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. Rendelet (Inyvhr.) 49. § (2) bekezdés b) pontja szerint, a határozathozatalon részt vett és a határozatot elfogadó, többségben lévő tulajdonosok többségét jelentő többségi tulajdonos/tulajdonosok által az eljáró jogi képviselőnek adott meghatalmazás elegendő-e? Olyan esetekben, amikor a többségi szavazás eredménye megvan, azonban a kisebbségi tulajdonos vagy meg sem jelent a szavazáson, vagy megtagadja a jogi képviselő megbízásának és az eljárásra történő meghatalmazásnak az aláírását, elegendő-e a többség által adott meghatalmazás a jogi képviselő részére? Amennyiben nem lenne elegendő, a többségi szavazás eredménye nem érvényesülhetne, a jogszabály adta lehetőség a gyakorlatban nem lenne alkalmazható. Olyan eset is lehet, amikor a kisebbségi tulajdonos szerezne jogot, például egy közös terület használatának a tulajdonosok közti felosztása esetén (tehát se nem szavaz, se nem ír alá meghatalmazást a jogi képviselő részére): a fentiek szerint elegendőnek kellene lennie a többség által adott megbízásnak/meghatalmazásnak.

8. Alkalmazható-e az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. Rendelet (Inyvhr.) 43. § (1) bekezdése a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzésének kérelmezése esetén is?

9. Tulajdonjog fenntartással megkötött adásvétel esetén a jogváltozás jogcímét az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia, vagy elegendő csak a bejegyzési engedélyben megjelölni?

10.Szülő és gyermek közötti ajándékozás esetén, ha az ajándékozó holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn magának, ki adjon bejegyzési engedélyt a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez? A Kúria 1/2017 KMPJE jogegységi határozata szerint az ajándékozó nem adhat saját magának bejegyzési engedélyt és így az akkor hatályban lévő 1997. évi CXLI törvény (régi Inytv.) 50 § (1) bekezdésére hivatkozva azt mondja ki, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a haszonélvezeti jogot hivatalból be kell jegyeznie. A régi Inytv. viszont már nem hatályos. Mi a megoldás?

11. A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog kapcsán az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. Rendelet (Inyvhr.) 45. § (4) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonjog megszerzésekor a vevő tulajdonjogát a vevői jog ranghelyén kell bejegyezni. A (4) bekezdésben foglaltak alapján például, ha a vevői jog bejegyzését követően bankhitellel finanszírozott adásvételi szerződés esetén a bank zálogjogának, elidegenítési és terhelési tilalmának bejegyzésével kapcsolatos kérelmet széljegyznek, akkor az ezen terhek bejegyzésére irányuló kérelem beérkezését követően benyújtott tulajdonjog-bejegyzési engedélyt és az ehhez kapcsolódó tulajdonjog bejegyzési kérelmet a későbbi érkeztetés ellenére hamarabb bírálják el, mint a banknak a terhek bejegyzésére irányuló kérelmét. A jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog esetén viszont az Inyvhr. 46. §-a nem tartalmaz ehhez hasonló rendelkezést. Mindezek alapján a bejegyzett jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog esetén a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelem elintézése megtörténhet-e a bank javára bejegyzendő terhekre vonatkozó kérelem elintézése előtt?