Tematika:

Bevezetés
– A fogalom rövid ismertetése
– Miért időszerű és fontos a téma?
– Tipikus sztereotípiák és tévhitek

2. A notórius pereskedő (vexatious litigant) definíciója
– Jogtudományi megközelítés
– A jelenség pszichológiai és társadalmi háttere
– Elhatárolás a „jogtudatos állampolgártól” és a „joggal való visszaéléstől”

3. A jelenség gyökerei és motivációi
– Személyiségjegyek (például sértettség, igazságérzet torzulása)
– Társadalmi és anyagi tényezők
– A pereskedés mint függőség vagy önigazolási kényszer

4. Tipikus viselkedési minták
– Sorozatos, egymásra épülő vagy párhuzamos perek indítása
– Valós alap nélküli vagy túlzó igények
– Kommunikációs mintázatok: hosszú, terjengős beadványok, fenyegető hangnem, „jogi
szóvirágok” túlhasználata
– Hatóságok és bíróságok „zaklatásszerű” megkeresése

5. A notórius pereskedők hatása a jogrendszerre
– Bírósági leterheltség
– Idő- és erőforráspazarlás
– Az ügyfelek, ügyvédség és igazságszolgáltatás kapcsolati feszültségei

6. Jogi válaszok és kezelési mechanizmusok

– Hazai szabályozás (ha releváns: polgári perrendtartás, visszaélésszerű joggyakorlás
tilalma)
– Nemzetközi példák (pl. angolszász rendszerben a „vexatious litigant order”)
– A jogrendszer eszközei a túlzott pereskedés korlátozására

7. Ügyvédi és intézményi stratégia a kezelésükre
– Kommunikációs technikák és határszabás
– Iránymutatások az ügyek átvállalására vagy elutasítására
– Konfliktuskezelési és mediációs lehetőségek
– Dokumentációs és adminisztrációs védekezési módszerek

8. Etikai kérdések
– A joghoz való hozzáférés korlátozásának dilemmája
– Az ügyfél autonómiája vs. az ügyvédi felelősség
– Mikor válik a segítségnyújtás „kárfenntartó” folyamattá?